A hazai magánbefektetői réteg részvénypiaci aktivitása érzékelhetően megnőtt az utóbbi időszakban: ma már több mint 13 ezer hazai kisbefektető napi rendszerességgel kereskedik a tőzsdén, nőtt a részesedésük a tőzsdei forgalomban, és emelkedett a háztartások által birtokolt részvényállomány is - derül ki a Budapesti Értéktőzsde felméréséből.

A kisbefektetők aktivitásának növekedése különösen 2008 utolsó negyedévében, és 2009 első negyedévében volt megfigyelhető, ami azt jelzi, hogy a válság kitörése után kialakult alacsony részvényárfolyamok sokak számára meghozták a befektetési kedvet.

A hazai részvények tulajdonosi szerkezetében a háztartások részesedése 7,42 százalékra emelkedett 2008 negyedik negyedévében az előző negyedévi 5,09 százalékról. A hazai magánbefektetők súlya a részvénypiaci forgalomban 45,2 százalékra nőtt 2009 első négy hónapjában a tavaly egész évi 24,8 százalékról. A magánbefektetők által vezetett értékpapírszámlák száma a tőzsdei szekciótagoknál egy év alatt - 2008 áprilisa és 2009 áprilisa között - 22 százalékkal nőtt.

A hazai magánbefektetők részvénytulajdonosi részesedése 1998-ban, az orosz válság kitörésekor volt a legmagasabb, 11,8 százalékos. Ezt követően a háztartások súlya részvénypiacon fokozatosan csökkent, és 7 százalék fölött utoljára 2001-ben volt. Az orosz válság mélyen érintette a magyar tőkepiacot, és a tavaly októberben begyűrűző pénzügyi válságtól is hasonlóan kedvezőtlen hatásokat vártak a szakemberek.

A válságnak azonban - amelynek számos negatív hatása volt a pénz- és tőkepiacokra, a reálgazdaságra és a magánemberek életére is - úgy tűnik, pozitív hozadéka is volt, amennyiben felkeltette a magánemberek érdeklődését a tőkepiaci folyamatok iránt.

Amellett, hogy megugrott az értékpapírszámlát nyitók száma, még nagyobb ütemben nőtt azon magánbefektetőké, akik napi rendszerességgel kereskednek a részvénypiacon. A valós idejű tőzsdei adatokat felhasználók száma például 2008 októberében 45 százalékkal volt magasabb, mint a megelőző hónapban, és az emelkedés a következő hónapokban is folytatódott. Az idén szeptemberben 13.393 hazai magánbefektetői végfelhasználója volt a tőzsdei adatoknak, míg egy évvel korábban 6 ezer alatt volt a számuk.

A befektetők aktivitásának növekedését jelzi az is, hogy bár a részvénypiac forgalma forintértékben csökkent a kiemelkedő teljesítményt hozó 2007-es évhez képest, viszont a havi átlagos kötésszám jelentősen emelkedett: a tavalyi 163 ezerrel szemben, az idén január-októberben már 300 ezer volt.

Úgy tűnik, hogy a magánbefektetők a részvénypiaci be- és kiszállást is jó időzítették: míg 2008 negyedik negyedévében és 2009 első negyedévében - amikor estek a részvényárak - nettó részvényvásárlók voltak, addig 2009 második és harmadik negyedévében nettó eladóként jelentek meg a részvénypiacon. A BUX index e két időszak alatti átlagos értékét összevetve 30 százalékos átlagos hozamot kapunk.

A magánbefektetők nettó részvényvásárlásai tavaly a negyedik negyedévben 106 milliárd forintot, az idén az első negyedévben 27 milliárd forintot tettek ki, ami szembetűnően magas a korábbi negyedévekhez képest. Az árfolyamesések következtében azonban ebben az időszakban 23, illetve 29 milliárd forinttal csökkent a háztartások részvényállománya. A következő két negyedévben a nettó eladások értéke 48 milliárd, illetve 82 milliárd forint volt, az elért hozamok következtében viszont 62 milliárd, illetve 12 milliárd forinttal nőtt a háztartások tulajdonában lévő részvények piaci értéke.

A tőzsde az idén jelképesen díjazta a magyar magánbefektetőket az utóbbi másfél évben tanúsított aktív és tudatos piaci részvételükért, amellyel jelentősen hozzájárultak a tőzsdei forgalomhoz.