A következőkben leírtakat, nem én találtam ki, hanem kiollóztam, egy video filmből.

Miről is van szó?

Bank, bankbetét, gazdaság, milliomosok, gazdagodás? Ki fog ebből meggazdagodni?

Olvassák és gondolkodjanak!
MEGDÖBBENTŐ!

Néhány évvel ezelőtt az USA központi bankja a FED kiadta a „Modern Money Mechanics” című dokumentumot!

Ez a kiadvány részletesen leírja a pénz létrehozásának menetét, amelyet a FED, a világ kereskedelmi bankhálózatával támogat. A kezdő oldalon a dokumentum leírja saját célját. A kiadvány célja, hogy leírja a pénz létrehozásának menetét, a résztartalékra épülő banki rendszerben. Majd folytatja a résztartalékra épülő folyamat magyarázatát, különböző banki terminológiákon keresztül.

Ennek fordítása a következő:

Az USA kormányának pénzre van szüksége. Így felhívja a FED-t és kér, mondjuk 10 milliárd dollárt.

A FED válaszol: Persze veszünk 10 milliárd dollár értékben államkötvényt. A kormány fog egy darab papírt, valami hivatalosat fest rá, és államkötvénynek nevezi el őket. Ezután 10 milliárd dollár értéket rendel hozzájuk, és elküldi a FED-nek.

Válaszul a FED nyomtat egy csomó papírt, s ezeket „Federál Reserve Note”-nak nevezi el, és szintén 10 milliárd dollár értékkel ruházza fel. A FED a papírt az államkötvényekre cseréli. (Ami szintén csak papír). Miután a csere megtörtént, A kormány fogja a „10 milliárd dollárt” és letétbe helyezi egy bankszámlán. A letétbe helyezéssel a papírdarabok hivatalos pénzzé válnak. 10 milliárd dollárt adva az USA pénzügyi forgalmához. (Az államkötvények, kötvények bárki által lejegyezhetőek. A kibocsátott amerikai államkötvényekből Kína birtokolja a legtöbbet. Ezért Amerika eladósodott Kínának, a kötvényeken keresztül.)

Íme! A 10 milliárd dollár létrejött!

Természetesen a példa általánosít!

Először is a tranzakció elektronikusan történik a valóságban. Papír felhasználása nélkül. A kötvény elektronikusan létezik.

Valójában a dollárnak, csak alig 3%-a létezik papír formájában. A többi 97% csak számítógépekben létezik. Az állampapírok, vagyis az államkötvények valójában adósságot fejeznek ki. Amikor a FED, megveszi őket, a semmiből előállított pénzzel, a kormány elkötelezi magát a pénz visszafizetésére a FED-nek.

Másképpen fogalmazva: A pénz adósságot jelez. Ezért mondjuk, hogy az államkötvény, a kötvény adósságot megtestesítő értékpapír.

Ezt a hihetetlen paradoxot, hogy a pénz és az általa képviselt érték adósságot, illetve kötelezettséget jelent, még jobban fogjuk látni a példa további részében.

Tehát a csere megtörtént. A 10 milliárd dollár egy bankszámlán van. Itt kezd érdekes lenni a rendszer.

A résztartalékra épülő banki szabályok alapján, a 10 milliárd dollárnak megfelelő bankbetét, azonnal a bank tartalékainak része lesz. Mint minden más bankbetét is. És, mint a résztartalékra épülő banki szabályok kimondják, a „Modern Money Mechanics” alapján: „Egy banknak kötelező tartalékot képeznie, mely a betétek fix százalékával egyenlő.” Ezután összegszerűen is definiálja: „A jelenlegi szabályok értelmében, a képzett tartalék a betétek 10%-a.”

Ez azt jelenti, hogy a 10 milliárd dollár betét 10%-a, egy milliárd dollár, tartalékként a banknál marad. Míg a többi 9 milliárd dollár alapját képezi a további kölcsönöknek. Logikus lenne feltételezni, hogy a 9 milliárd dollár szó szerint a 10 milliárdból származik, azonban ez nem így van.

Valójában a 9 milliárd dollárkölcsön alap, a semmiből jön létre, a meglevő 10 milliárd dolláron felül. (A bankszámlán marad a 10 milliárd, azonban a bank ebből 9 milliárdot továbbkölcsönöz, azaz 19 milliárd lesz forgalomban.)

Így növekszik meg a pénzellátás. (A bankszámlán marad a 10 milliárd, azonban a bank ebből 9 milliárdot továbbkölcsönöz, azaz 19 milliárd lesz forgalomban.)

Ahogyan a „Modern Money Mechanics”-ban állítják: „Természetesen a bankok nem mindig fizetik ki a beáramló pénzből származó kölcsönöket. Ha így tennének, nem keletkezne újabb pénz.  Amikor kölcsönt adnak, fizetési ígérvényt adnak ki, (kölcsönszerződést kötnek) a pénzért cserébe. És a kölcsönző a fizetési ígérvényt kapja meg.

Más szavakkal 9 milliárd dollár jöhet létre a semmiből. Pusztán, azért, mert igény van kölcsönre és van 10 milliárd dollár betét fedezetként.

Tegyük fel, hogy valaki bemegy a bankba és kikölcsönzi az újonnan létrejött 9 milliárd dollárt. A kölcsönző nagyon valószínűen fogja a pénzt és a saját bankjába teszi bankbetétként. A folyamat itt újra ismétlődik. A betét a bank tartalékainak része lesz. 10% elkülönítve, a 90%-a a 9 milliárdnak 8,1 milliárd jön létre, mint új pénz, további kölcsönökre. És természetesen a 8,1 milliárd kikölcsönözhető és újra bankba tehető, 7,2 milliárdot hozva létre, majd 6,5 milliárd, majd 5,9 milliárdot…, 5,3 milliárdot…

és így tovább.

A bankbetétbe helyezéssel létrehozott pénz köre, elvileg a végtelenségig folytatható.

Átlagosan 90 milliárd dollár hozható létre, az eredeti 10 milliárd dolláron felül.

Más szavakkal: Minden bankbetét a banki rendszerben, 9-szer annyi pénzt hozhat létre a semmiből.

Most értjük, hogy a pénz, hogyan teremtődik a résztartalékra épülő banki rendszerben. Egy logikus kérdés merül fel: Mi ad értéket az újonnan létrejött pénznek?

A válasz: A meglevő pénzmennyiség. Az új pénz valójában értéket lop a meglévő pénzmennyiségtől.

A teljes pénzmennyiség nő, függetlenül a gazdaságban lévő termékektől. És, ahogy a kereslet, kínálat törvénye diktálja, az árak emelkednek, csökkentve, minden egyes dollár vásárlási erejét.  

Ezt nevezik inflációnak.

Az infláció valójában egy rejtett adó!

Milyen híreket hallunk? Inflálódik a fizetőeszköz. Nem azt mondják:  Leértékelés,
Nem azt mondják:  Értékromlás,
Nem azt mondják:  Csapd be az embereket!

Hanem, hogy csökkentsük a kamatlábakat!

Hallunk, újabb és újabb kötvény kibocsátásról. A meggazdagodás lehetősége nem ezek megvásárlásából lesz.

Az igazi csalás az, amikor eltorzítjuk a pénz értékét.

Amikor a semmiből teremtünk pénzt, -akár kötvény kibocsátással- nincsenek megtakarításaink, habár „tőkénk” az van.

Egyet kérdezek: Hogyan várhatja bárki is, hogy megoldjuk az infláció problémáját? Itt az történik, hogy növeljük a pénzforgalmat még több inflációval. Természetesen lehetetlen. A résztartalékra épülő banki rendszer, alapvetően inflációs. A pénzkibocsátás növelése áru és termék növelése nélkül, mindig leértékeli a pénzt.

Egy gyors pillantás az amerikai dollár vásárlóerejére és a pénzkibocsátás ütemére, egyértelművé teszi a helyzetet. Az összefüggés nyilvánvaló. 1913-ban egy dollár annyit ért, mint 21,6 dollár 2007-ben. Ez 96%-os leértékelés, mióta a FED létezik. Ha a folyamatos infláció rendszere abszurdnak és gazdaságilag öngólnak látszik, várj egy kicsit. Az abszurditás valójában nem elég erős kifejezés a pénzügyi rendszer működésére. A pénzügyi rendszerben a pénz adósság, és az adósság pénz.

Az USA pénzkibocsátása 1950 és 2006 között, hasonló mértékben növekedett, mint a nemzeti adóssága.

A trendek lényegében ugyanazok. Ahol pénz van, ott adósság is. Ahol több adósság van, ott több pénz van.

Másképpen fogalmazva: Minden egyes dollár, vagy forint a zsebedben valakinek a tartozása.

Emlékezz: Az egyetlen mód, ahogy pénz jön létre, adósság.

Ha mindenki visszabírná fizetni az adósságát, beleértve a kormányt is, egyetlen cent sem lenne forgalomban.

„Ha nem lenne adósságunk, nem lenne pénz sem!”

Ezt Marriner Eccies mondta 1941. szep. 30-án.

Az amerikai történelem során az utolsó eset, amikor nemzeti adósság ki volt fizetve 1835-ben volt, miután Andrew Jackson elnök bezáratta a FED-et megelőző központi bankot.

Valójában Jackson elnök teljes politikai programja, a központi bank bezárására épült.

Egyszer kijelentette: „Az arcpirító erőfeszítés, mellyel a jelen bank, a kormányt irányítani próbálja, előzetes figyelmeztetés legyen minden amerikai állampolgárnak, hogy ne dőljenek be a csalásnak, amit ezen intézmény állandósítása, vagy egy másik alapítása jelent.”

Sajnos az üzenet, hamar elhalt.

A nemzetközi bankárok egy másik központi bankot hoztak létre 1913-ban, a FED-et. S amíg ez az intézmény létezik, az állandó adósság garantált.

Láttuk, hogy a pénz adósságból keletkezik kölcsönök útján.

Ezek a kölcsönök a banki tartalékokon, s a tartalékok bankbetéteken alapulnak.  

Ebben a résztartalékra épülő banki rendszerben, minden bankbetét, a saját értékének közel kilencszeresét hozza létre. Leértékelve a meglévő pénzt, ezzel áremelkedést okozva a társadalomban. Mivel a pénz adósságból születik, és a gazdaságban kering véletlenszerűen, az emberek elvesztik a szemük elől az eredeti adósságot.

Mivel egyensúlyhiány van, az emberek versenyezni kénytelenek a munkáért, hogy elég pénzt nyerjenek a megélhetésükre.

Akármennyire is értelmetlennek tűnhet ez a rendszer, még mindig van egy dolog, amit kihagytunk a számításból. Ez az eleme a struktúrának, ami lerántja a leplet a rendszer valódi arcáról.

A kamat.

Mikor a kormány pénzt kölcsönöz a FED-től, vagy egy ember pénzt kölcsönöz egy bankból, azt mindig egy magas kamattal kell visszafizetnie.

Más szavakkal: minden egyes dollár, ami létezik, vissza kell, legyen fizetve, kamatostul. Azonban, ha az összes pénz a központi banktól jön, és a kereskedelmi bankoknál kamatokkal többszöröződik, és, ha az úgynevezett „tőke” csak a pénzügyi ellátórendszerben keletkezhet, akkor hol van a pénz, ami a kamatot fedezi?

SEHOL! Nem létezik!

Ennek a következményei megdöbbentőek. A bankoknak visszafizetendő pénz mindig több, mint a forgalomban lévő pénz. Ezért állandó az infláció a gazdaságban. Állandó új pénz kell, hogy a rendszerből fakadó, hiányt fedezze, aminek az oka a kamat. Ez azt jelenti, hogy a fizetésképtelenség és a csőd, szó szerint a rendszer része.

Mindig lesznek szerencsétlenek, akik a rövidebbet húzzák.

A zenére körbesétáló játékhoz hasonlóan, amikor a zene véget ér, valaki kiesik. Éppen ez a lényeg.

"A rendszer, folyamatosan a bankok kezére játssza, az egyének javait. Ha képtelen vagy kifizetni a jelzálogod, elveszik a tulajdonod. Ez különösen, akkor felháborító, amikor rájössz, hogy a fizetésképtelenség természetes jelenség a résztartalékra épülő banki praktika miatt. De azért is, mert a pénz, amit a bank neked kölcsönzött, eleve törvénytelen."

Ön hova akar tartozni? A fentebb említett szerencsétlenek közé, vagy a túlélők közé.

A túlélők csoportjánál tudjuk növelni az életszínvonalat. Akár még a meggazdagodás lehetősége is benne rejlik. Ha gondjai vannak, megoldjuk, de csak ha tudunk róla. Ezért jelentkezzen nálam egy díjmentes tanácsadásra!

Tóth György
Független Vezető pénzügyi stratéga